Október 6-án, 4. b osztály egy rendkívül megható és tanulságos kiránduláson vett részt: ellátogattunk az Ürömi Állatotthonba.

A látogatás nemcsak a gyerekek, de a kísérő felnőttek számára is örök élmény maradt. Az utazást komoly készülődés előzte meg. Az állatok világnapja alkalmából iskolánk diákjai és a segítőkész szülők nagy mennyiségű adományt gyűjtöttek össze a menhely lakóinak. A rengeteg felajánlást a mai napon sikeresen el is szállítottuk a helyszínre. Az Ürömi Duhajdombi Állatotthon dolgozói hihetetlenül hálásak voltak és nagy örömmel fogadták a segítséget – ezúton is szívből köszönjük mindenkinek az önzetlen adományokat!

A menhelyen betekintést nyerhettünk az ott folyó mindennapi, áldozatos munkába. Sétánk során rengeteg kutyussal találkoztunk, és megismerhettünk néhány igazán megrázó, mély élettörténetet is. Voltak pillanatok, amikor mindannyiunknak – de nekem biztosan – gombóc nőtt a torkomban a meghatottságtól.

Ott volt Nina, Bambi, Demo, Max, Sári, Molly, Speedy, Léna, Bagira, Bella, Ámor, Sissi, Shirak és a többiek... Némelyikük csendben, beletörődve figyelt minket, sokan ugatva keresték a kontaktust, és volt olyan is, aki csillogó szemmel, hevesen farkcsóválva nézett egyenesen a szemünkbe, bízva a csodában.

Különösen felemelő volt látni azt a profizmust és odaadást, ami a menhelyet jellemzi. A két gondozó, aki körbekalauzolt minket, hihetetlen szeretettel és tisztelettel beszélt mindegyik állatról – még a legvadabb, vagy pontosabban fogalmazva: a még nem teljesen megszelídített kutyusokról is. Fantasztikus volt hallani őket; megnyugtató érzés volt tudni, hogy ezek a nehéz sorsú állatok a lehető legjobb helyen vannak.

A negyedikesek végig rendkívül fegyelmezetten és éretten viselkedtek, büszkék lehettünk rájuk. A legnagyobb boldogságot mégis az jelentette, amikor a gondozók 2 kutyusa, akik a menhelyen élnek, csatlakozott hozzánk a kertben. Játszadozva jöttek-mentek a gyerekek között, így szerencsére a várva várt simogatás, a dögönyözés és a közös játék sem maradt el.

Ez a nap mindannyiunk szívét teletöltötte élményekkel és a kutyusok felejthetetlen tekintetével. Hálásan köszönjük annak a 4 kísérő szülőnek a segítséget, akik nélkül ez a látogatás nem jöhetett volna létre: ők nemcsak a gyerekek biztonságos odajutásában és hazaszállításában segítettek, de az arcukat figyelve biztosak vagyunk benne, hogy nekik is épp olyan felejthetetlen élményt jelentett ez a nap, mint a 4. b osztálynak.

A történetnek itt nincs vége, a szívünk egy darabját ott hagytuk Ürömön, és az az érzésem, hogy még vissza fogunk térni, de én biztosan!